Történetünk

Nehéz körülmények közepette indult meg a magyar művelődési élet 1945 májusában Nagykikindán. A háború okozta sebek még nagyon frissek voltak, káder, eszköz és egyéb feltételek is hiányoztak a színvonalas munkához. Ennek ellenére megalakult a Velika Kikindai Magyar Közművelődési Közösség, első elnöke Fa József volt. 

Rövid idő alatt értelmiségiek, munkások, idősek, fiatalok kapcsolódtak be a Közösség munkájába. A nyilvánosság előtt is ismertették munkájukat: népegyetemi előadásokkal, hangosújsággal, művelődési előadásokkal (szavaltak, énekeltek) – ezeket nagy érdeklődéssel követték, több százan vettek részt minden alkalommal.

Az akkori vezetőség előtt világossá vált, hogy a tagoknak szórakozási lehetőséget is kell nyújtaniuk. Megnyílt a könyvtár, 2000 kötet könyvvel, megalakult a sakk- és a biliárd alosztály. A bővülés szükségessé tette a Kultúrközösség átszervezését. 1949-ben József Attila néven átalakult művelődési egyesületté. A szabályzat szerint az egyesület feladata a tudomány, irodalom és művészet terjesztése, az oktatási-művelődési élet irányítása a magyarok körében. Egyre eredményesebb lett a műkedvelői alosztály munkája. A színjátszó alosztály 1954-ben önállósult Arany János Amatőr Színház néven. Ez az önállósulás sajnos nem vezetett a nagykikindai magyar amatőr színjátszás fellendüléséhez, nem sokkal később beleolvadt a Városi Amatőr Színházba.

A következő változás 1956 márciusában történt, a József Attila Művelődési Egyesület egyesült a Jovan Popović szerbhorvát nyelvű művelődési egyesülettel „Jedinstvo” néven. Az egyesület elnökévé Palásti Istvánt választották. A drámai alosztályt sikerült év végére ismét megalakítani, mert a tagok egy része korábban átpártolt az Arany János Amatőr Színházhoz. 1956-ban engedélyezték az egyesület új alapszabályzatát, ami szerint az egyesület neve: Jedinstvo Művelődési Művészeti Egyesület

Az egyesület feladata művelődési-oktatási munka terjesztése, a tanügyi munkások továbbképzése, a testvériség-egység eszméjének ápolása… A feladatok  megvalósítására a követekző alosztályok alakultak: drámai, ének-néptáccsoport, irodalmi és könyvtár olvasóteremmel. A közgyűlésen m inden aktív tagnak volt szavazti joga. Az igazgatóbizottság 21 tagú volt és ők voltak tulajdonképpen az egyesület operatív szerve. A hivatalos aktákat kétnyelvű pecséttel hitelesítették: Kulturno-umetničko društvo „Jedinstvo” – Kultúr-művészeti Egyesület „Egység”.

Az ötvenes évek végén ismét nehézségek jelentkeztek a drámai alosztályban, de az énekkar munkájában is. Megindult a felfiatalítás (a színvonal rovására ment). 1958-as év második felében az énekkar megszűnt létezni. 1964-ben Kun Miklós vezetésével a drámai alosztály ismét biztosabb lábakra állt. A gyermekdrámai csoportot Pásztor Vera vezette (együttműködés a Fejős Klára Általános Iskolával), a gyermekénekkart Boda Erzsébet vezette. Hosszú idő után ismét működni kezdett a néptánccsoport (ez az alosztály csak rövid ideig volt aktív az egyesület megalapítását követően).

A hatvanas évek végén az épület tatarozása nem tűrt további halasztást. Az utcai épület, a nagyterem olyan rossz állapotban volt, hogy életveszélyes volt bennük tartózkodni. A felújításhoz szükséges anyagi eszközöket biztosították, 1970 decemberében kezték el és 1975 októberében fejzték be. Szerencsére az alosztályok nem sokat érzékeltek ebből a hosszú folyamatból, továbbra is sikeresen működtek. A felújított épületet telt házas, ünnepi műsorral ünnepelték meg. Itt meg kell említeni, hogy 1975-ben létesült meg az első rendes munkaviszony (szervezői-animációs munkakör). 

Egyre több tag tér vissza az egyesülethez. A néptáccsoport egyre csak bővült 1980-ban az egyesület házigazdája volt a Gyöngyösbokrétának és Durindónak.

Új alosztályok alakultak: citeracsoport, bábjáték-osztály. Már a nyolcvanas években az amatőrizmustól olyan színvonalat vártak el, mint a hivatásostól, így hozzáértő kádert kellett alkalmazni, Szokolai Zsuzsa személyében.

A különböző ünnepségek és mulatságok mindig nagyszámú érdeklődőt vonzottak (szilveszterezés, szüreti bál, páros bál, ketrecbál, almabál…) és ez a mai napig megmaradt. A társadalmi élet szervező bizottságának mindig nagy falaltot jelent egy bálat, vagy fiatalok részére bulit megszervezni, mivel mindig mást kell nyújtani, valamint a szórakozni vágyók figyelmét fel kell kelteni. Újonnan a fiatalok egy csapata, akik a Kökénd Polgári Egyesületet vezetik – szorossan együttműködve az Egység Művelődési Egyesület vezetőségével – szerveznek oktarói, szórakoztatói programokat az ifjúság részére.

A galgahévízi barátság évről évre szorosabb, a 30 éves együttműködési ünnepséget Nagykikindán tartották meg, 2014-ben. Baráth András, történész tollat ragadott és könyvet írt, mely az évforduló évében jelent meg 30 év távlatából címmel. Kiss László, az Egység ME elnöke és Vanó András, Galgahévíz polgármestere szorgalmazták a könyv megjelenését. 

Fontos megemlíteni, hogy az egyesület részére a városi önkormányzat biztosítja a négy alkalmazott jövedelmét, valamint havi szinten az épület fenntartási költségeit.

Minden jeles évfordulót, megemlékezést ünnepélyes keretek közt megtartunk és tagjainkkal együtt emlékezünk. A színjátszók, József Attila Színtársulat kora tavasszal tartanak bemutatót, majd részt vesznek a Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók Találkozóján, vendégszerepelnek a nyár folyamán, illettve Budapestre utaznak a Magyar Művek Szemléjére. A néptáncosok, Róna és Egyedem-begyedem néptáncegyüttesek májusban szoktak koncertet adni és bemutatják, hogy mivel foglalkoztak az évadban, júniusban viszont fellépnek a Gyöngyösbokrétán, valamint a nyár folyamán ők is vendégszerepléseket vállalnak Vajdaság különböző településein, Magyarországon és Romániában is. Az Őszirózsa asszonykórus évent két teadélutánt szokott tartani az egyesületben, ahova meghívják a vajdasági kórusok képviselőit. Minden évben részt vesznek a Durindón és szép eredményekkel térnek haza, az utóbbi években Soltvadkerten szoktak vendégeskedni. Nagykikindén az Egység ME-ben megszervezik a Népdalkórusok Nemzetközi Találkozóját, ekkor vendégül hívják a soltvadkerti barátokat. A Viola kézimunkacsoport szorgos hölgyei és urai kiállításokat szoktak szervezni, vajdasági kiállításokon szoktak részt venni, de nemzetközin is.

(Az Egység Művelődési Egyesület alosztályok nélkül nem létezne, mivel azok voltak és léteznek ma is, a munkájukról külön fejezetekben számolunk be.)

Az elvándorlás következményei mély nyomot hagytak a tagsági könyv lapjain, de külföldről elvándorolt tagjainkról sem mondunk le, továbbra is az egyesület támogatói tagjai ként vannak vezetve, ezt ők megbecsülik és mikor haza látogatnak, a „Magyar Otthont” is útjukba ejtik.

Azt, hogy milyen odaadó munkát végzett 75 év alatt az egyesülett összes eddigi tagja, elnökségi tagja, elnöke bizonyítja a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díj, amellyet 2021-ben ünnepélyes keretek között vett át Tóth Ramóna elnök Magyarországon, Budapesten a Karmelita Kolostorban, a díjjal együtt pénzjutalom is járt.

Az Egység Művelődési Egyesület által szervezett kiemelt rendezvények:

  • Gyöngyösbokréta és Durindó (1980, 2008)
  • Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók Találkozója (2001, 2005, 2018)

Az Egység Művelődési Egyesületről megjelent könyvek, monográfiák:

  • 40 éves a kikindai „EGYSÉG” Művelődési Egyesület – főszerkesztő: Baráth András (1985.)
  • A magyar művelődés Kikindán – Az „EGYSÉG” Művelődési Egyesület 50 éves fennállása alkalmából – felelős szerkesztő: Baráth András (1995.)
  • Hatvan éve a magyar művelődés szolgálatában – Jubilál a kikindai Egység Művelődési Egyesület – főszerkesztő: Baráth András (2005.)
  • 30 év távlatából Galgahévíz – Nagykikinda, Művelődésiház – Egység – A nagykikindai és galgahévízi műkedvelők jubileuma alkalmából  – főszerkesztó: Baráth András (2014.)

Az Egység Művelődési Egyesület elnökei:

Fa József (1945 – 1947)

Balogh József (1947 – 1948)

Prucha Ádám (1949 – 1951)

Ratkó János (1952 – 1954)

Farkas Pál (1955 – 1956)

Palásti István (1956 – 1958)

Fekete Péter (1958 – 1959)

Biacsi Sándor (1959 – 1960)

Borbély József (1960 – 1962)

Tóth József (1963 – 1964)

Balázs János (1965 – 1968)

Kun Miklós (1968 – 1975)

Aranyos Antal (1975 – 1979)

Ratkó Sándor (1979 – 1985)

Madarász Sándor (1985 – 1986) – megbízott elnök

Barát András (1986 – 1989)

Balázs János (1989 – 1996)

Kiss László (1996 – 2012)

Tápai Róbert (2012 – 2020)

Tóth Ramóna (2020 -)